A település története

           Először 1320-ban említik a települést oklevélben, amikor az Ákos nemzetség egyik ága osztozik e tájon, a birtokon. Pálfalát a Csetneki család kapja. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt élt az Ákos nemzetségben az a Pál, aki Pálfala névadója lehetett.

            Jóval később, a Keglevich család birtokolta a községet, s ők gondoskodtak a falu újratelepítéséről – a Rákóczi szabadságharc után. Ekkor ruszinok érkeztek Pálfalára, amelyet jelez a görög-keleti vallás is. Az 1930-as évek népszámlálási adatai szerint a lakosok 90 százaléka görög katolikus vallású.

            A falu görög katolikus temploma, s búcsúja messze földön híres, itt látható egyébként a könnyező kegykép, mely Szűz Máriát ábrázolja. A községbe nemcsak hazánk messzi tájairól, hanem külföldről is zarándokolnak a hívek az őszi búcsú alkalmával.

            Sajópálfala Miskolctól 12 kilométerre található, napjainkban 826 lakosa van. Az infrastruktúra teljes, hiszen adott a korszerű telefonhálózat, a víz- és szennyvízcsatorna rendszer, a vezetékes gáz, aszfaltos utak. Ezek mind a település komfortosságát biztosítják.

A főtéri szobor alkotója

            Polyák Ferenc 1945. március 4-én született Kecskeméten földműves családból. Iskoláit is itt végezte. Életét a pásztorkodás és a máig megélhetést adó tanyai földön végzett mezőgazdasági munka töltötte ki. Népi fafaragással gyermekkora óta foglalkozik.

            Kezdetben használati tárgyakat, később fából faragott szobrokat, domborműveket készített. Témája a nép élete, munkája. Alkotóeszközei: a balta, a véső. Anyaga az általa ,,parasztmárványnak” nevezett legkeményebb szilfa, diófa és a fák királya, a tölgyfa. Tömör jellegzetességgel, jó megfigyeléssel a tipikus, eredeti paraszti arcokat örökíti meg.

            Tevékenységét riportok, ismeretterjesztő filmek, sőt, a róla készült önálló portréfilm, a ,,Pusztai faragó ember” népszerűsítette. A művészt a világ több országába meghívták bemutatókra, fesztiválokra. A Népművészet Mestere. Magyarországi kiállításainak száma 150 körül van.

           Nagyméretű szobrai szinte az egész országban, Budapesttől – Lakitelekig megtalálhatók. A Keceli templomban Asztrik püspök szobra az egyházi művészetet gazdagítja. Külföldi sikereinek legjelentősebb állomásai Havannától Firenzén át Franciaországig utolérhetők.Polyák Ferenc Szent István szobra Sajópálfala főterét díszíti, az ott élők örömére és alkotójának dicséretére.

A község címerének leírása

     Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet lent arany hullámpólya harmadol; a felső mezőben (heraldikailag)  jobbról élével kifelé, hegyével lefelé forduló arany ekevas, balról arany rózsás orosz kereszt lebeg. A pajzs alatt egy szalag helyezkedik el, rajta SAJÓPÁLFALA felirattal. (A pólya a Sajó folyóra utal, az ekevas pedig a község régi önkormányzati jelképére, míg az orosz kereszt a XVIII. századi falut újratelepítők nemzetiségére és vallására emlékeztet.)